Megváltozott az osztalékfizetés szabálya a 2017-es üzleti évtől
Ugyan a 2016. évi beszámolók már elfogadásra és közzétételre kerültek, gyakran hangzik el a tulajdonosoktól a kérdés: „Mikor is vehetek ki osztalékot?” A számviteli törvény 2016. január 1-jei hatállyal változott abban a tekintetben, hogy a tulajdonos által elhatározott osztalék nem kerül kimutatásra az előző évi beszámolóban, hanem a döntés évében kell eredménytartalék csökkenésként elszámolni. Ebben a cikkben az osztalékfizetés megváltozott szabályaira szeretnénk felhívni a figyelmet.
Mikor dönthetnek a tulajdonosok az osztalékról, és melyik évben kerül kimutatásra?
Továbbra is csak a beszámoló elfogadásakor lehet osztalékról dönteni. A jelentős változás abban áll, hogy az osztalékfizetés révén nem abban az évben kerül bemutatásra a beszámolóban a saját tőke csökkenése, amelyik beszámoló elfogadásával együtt döntenek az osztalékról, hanem csak a döntés évében. Az adózott eredmény függetlenül az osztalékról szóló döntéstől, először a következő év könyvviteli nyitásával az eredménytartalékba kerül, és majd csak az osztalékról szóló döntés napjával csökkenti le a társaság addig felhalmozott eredményét, az eredménytartalékot. Praktikusan ez annyit jelent, hogy a 2016. évi beszámoló elfogadásakor elhatározott osztalékfizetés csak a 2017. üzleti évben kerül könyvelésre az eredménytartalék csökkenéseként.
Miből fizethető osztalék?
Osztalékként az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki. A korábbi szabályozás éppen fordítva határozta ezt meg. Akkor a tárgyévi adózott eredményt, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményt lehetett kifizetni osztalékként. Erre a változásra a beszámoló elfogadásáról készült határozatban is ügyelni kell.
Mennyiben módosul a beszámolót elfogadó határozat?
A törvényi változások miatt a következő szövegezésbeli módosításokat javasoljuk beszámolót elfogadó határozatok kapcsán:
• Már nem használható a mérleg szerinti eredmény megnevezés, helyette az adózott eredményt érdemes szerepeltetni.
• Már nem pontos megfogalmazás, hogy a tulajdonos az adózott eredmény eredménytartalékba történő helyezéséről dönt, mert ez már a számviteli törvény előírása, és nem egy döntési lehetőség.
• A számviteli törvény fogalmi változásai miatt elsősorban eredménytartalékból fizet osztalékot a társaság, és nem az adózott eredményből.
Milyen közzétételi kötelezettség van még az osztalékkal kapcsolatban?
A számviteli törvény alapján a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot. Ez az előírás véleményünk szerint ellentmondásban van a fent leírtakkal és a törvény azon előírásával, hogy az eredménytartalék fizethető ki osztalékként, ami kiegészíthető az előző évi pozitív adózott eredménnyel. Vélhetőleg a törvényalkotó szándéka arra vonatkozik, hogy a menedzsment eredményfelhasználásra vonatkozó javaslatát kell bemutatni a beszámolóban, hiszen a tulajdonos osztalékól szóló döntéséhez a menedzsment terjeszti elő a javaslatot. Mivel ilyenkor az osztalékfizetés még tulajdonosi jóváhagyással nem bír, erre érdemes felhívni a beszámoló felhasználóinak figyelmét. Mindezek alapján javasoljuk, hogy körültekintően kerüljön megfogalmazásra a kiegészítő mellékletben az osztalékfizetés javaslatának közzététele.
