Hamarosan egyszerűsödhetnek az ESG-szabályok az EU új Omnibusz javaslata által

Az Európai Bizottság február végén tette közzé a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv („CSRD”), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv („CSDDD”) valamint az uniós taxonómia, vagyis a fenntarthatósági tevékenységek osztályozásának és rendszerezésének számos fontos módosítását tartalmazó omnibusz jogszabály-javaslatát („Omnibusz javaslat”), amely az előírások egyszerűsítését és egyúttal átláthatóságot célozza az ESG szabályok körében. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A javaslat fő céljai:

• Az egyszerűsítés és a vállalkozások költségeinek csökkentése

• A meglévő fenntarthatósági követelmények harmonizálása

• A kis- és középvállalkozások (kkv-k) védelme az aránytalanul nagy mértékben rájuk nehezedő hatásokkal szemben.

A fenti szabályok mentén ugyanakkor az Európai Unió továbbra is fenntartja a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét, tehát nem visszalépésről beszélhetünk, hanem lényegében egyszerűsítésről és harmonizálásról. Emellett néhány riportolási határidőt későbbi időpontra halasztottak, hogy lehetőséget biztosítsanak a vállalkozások számára, hogy azokra a témákra összpontosítsanak, amelyek valóban fontosak tevékenységük kapcsán a környezet és a társadalom számára.

A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség és egyéb ESG jelentéstételi előírások jelenleg hatályban lévő szabályai több vállalkozás számára is fejtörést okozhatnak. Ugyanis azok csak jelentős időigényű felkészüléssel, szervezeti, valamint pénzügyi információs rendszerbeli változással képesek megfelelni a jelenlegi, szinte mindenki számára új előírásoknak. A vállalkozások jó része tehát még nem áll teljesen készen egy nem csak pénzügyi és nem csak múltbeli információkat tartalmazó beszámoló összeállítására csak azért, mert sokéves tapasztalattal rendelkezik az éves beszámolók összeállításában.

Ahogyan a nemzetközi ranglistákon 8. helyen jegyzett könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó hálózat, a HLB Global londoni ESG-fórumán is elhangzott, az új Omnibusz javaslat módosításai alapján a vállalkozások kísértést érezhetnek arra, hogy elhalasszák az ESG-vel kapcsolatos elkötelezettségüket mindaddig, amíg nem tisztázódnak a rájuk háruló pontos kötelezettségek. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a jogszabályoktól függetlenül valamennyi vállalkozás számára alapvető üzleti érvek szólnak a fenntarthatósági kérdések üzleti stratégiába történő beépítése mellett. Így a hangsúly a megfelelésről átkerülhet a hozzáadott érték teremtésre, a rugalmasság növelésére, a hatékonyság javítására és a hosszú távú növekedés megteremtésére, azaz versenyelőny elérésére.

Az új javaslatok legfontosabb elemei

• Késleltetett jelentéstételi határidők. A javaslatok késleltetnék a CSRD és a CS3D közelgő határidejét és végrehajtási időpontját. A 2026-ban esedékes (2025. évi) első CSRD-jelentések 2028-ban lennének esedékesek (2027-ről), a CS3D végrehajtási határideje pedig 2027-re tolódna ki, és az ebből eredő átvilágítási kötelezettségek 2028-ban kezdődnének. Bár az egyes irányelvek szerinti kötelezettségek végérvényben alkalmazandók lesznek, a vállalatoknak több idejük lenne a jelentések elkészítésére, a szerződések módosítására, valamint a szükséges belső és külső adatgyűjtő rendszerek és ellenőrzések bevezetésére.

• Magasabb CSRD jelentési küszöbértékek. A javaslatok az EU-ban letelepedett nagyvállalatok esetében (au 50 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel vagy 25 millió eurót meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező vállalatok) a korábbi 500 főről 1000 alkalmazottra emelik a minimális munkavállalói küszöbértéket, az EU-ban „jelentős tevékenységet” folytató nem uniós vállalkozások esetében pedig megháromszorozzák a nettó árbevételi küszöbértéket. A tervek szerint ez az új szabályozás lényegesen, mintegy 80%-kal csökkentené a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok számát.

• Kevesebb CSRD-jelentési pont. A javaslatok végrehajtása esetén csökkenne azon adatpontok, vagyis a szabványok által meghatározott információk és adatok száma, amelyeket az adatszolgáltató szervezeteknek a CSRD adatszolgáltatási standardok alapján közzé kell tenniük.

• A CS3D egyszerűsítése. A frissítések a CS3D átvilágítási követelményeinek egyszerűsítését javasolják az időszakos értékelések intervallumának négy évvel történő meghosszabbításával, az érdekelt felek bevonásának ésszerűsítésével és a részletes, átfogó átvilágításnak a magas kockázatú területeken működő közvetlen üzleti partnerekre való korlátozásával. Emellett a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kisebb tőkebefektető társaságok tájékoztatási kötelezettségeire csak a CSRD önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványok vonatkoznának.

• Egyszerűsített taxonómiai közzététel. Az Európai Bizottság tervezi a taxonómiai, vagyis a fenntarthatósági tevékenységek osztályozására és rendszerezésére vonatkozó szabályok változtatását is. A változtatás célja a jelentéstételi sablonok egyszerűsítése a jelenlegi adatpontok több mint felének megszüntetésével, a vállalatok mentesítésével bizonyos értékelések alól, valamint a lényegességi küszöb megemelésével, hogy a vállalat forgalmának, tőkeköltségeinek vagy összes eszközének 10%-át meg nem haladó tevékenységeket kizárja.

Mikor lépnek hatályba az új törvényjavaslatok?

Az EK által előterjesztett javaslatokat az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (EP) még meg kell vizsgálnia. Ennek következtében várható, hogy a javaslatokat módosítják a követelmények további egyszerűsítése vagy a jelenlegi követelmények egy részének változatlanul hagyása érdekében. A csomag végrehajtásának ütemterve egyelőre nem körvonalazódott, de az EB sürgeti az EP-t és az Európai Tanácsot is a döntéshozatal érdekében.

Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a fentiek alapján Magyarországon az ESG jelentéstételi szabályokra vonatkozóan még továbbra is az eredeti, hazai jogrendbe implementált előírások vannak érvényben.

A változó szabályozási környezetben a vállalkozások számára létfontosságú, hogy továbbra is tájékozottak maradjanak az ESG kérdésekkel kapcsolatosan, és üzleti stratégiájukat úgy alakítsák, amely által az új rendelkezésekhez való alkalmazkodás egyúttal versenyelőnyt, valamint erősödő munkatársi elköteleződést jelenthessen.

Lényeges szempont, hogy a vállalkozások ne csak arra koncentráljanak, hogy megfeleljenek az új ESG-előírásoknak, hanem használják is ki a bennük rejlő lehetőségeket. Érdemes úgy alakítani az üzleti stratégiát, hogy a fenntartható növekedés is előtérbe kerüljön, ne csupán a szabályok betartása legyen a cél.