A 2016. évi üzleti évtől megújult könyvvizsgálói jelentés
A nagy nyilvánosság számára talán kevésbé ismert, hogy a viszonylag egységesnek és standardnak mondható könyvvizsgálói jelentés megújult a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó könyvvizsgálat esetében. Az újítás EU-s ajánlásoknak és rendeleteknek köszönhető, melyek célja a könyvvizsgálói jelentés közérthetőségének javítása, a könyvvizsgálati szolgáltatással kapcsolatos átláthatóság és a függetlenség erősítése.
Miért volt szükség egy újabb típusú könyvvizsgálói jelentésre?
Elsősorban a könyvvizsgálati szakmát ért botrányok és a beszámolókat felhasználók elvárási aszimmetriája váltották ki azt az igényt, hogy a könyvvizsgálói jelentés a jövőben kibővített tartalommal és megváltozott struktúrával készüljön.
Mit hozott az audit reform?
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében egy közvetlenül alkalmazandó EU rendelet lépett életbe még 2016-ban. Ennek főbb elemei a 8 évenkénti könyvvizsgálói rotáció, a nem könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásának tilalma, az ilyen típusú szolgáltatások díjaira vonatkozó korlátozások, az egy ügyféltől származó audit díjak felső korlátja, illetve a könyvvizsgálói jelentésben megjelenő új elem, a „kulcsfontosságú könyvvizsgálói kérdések” bemutatása.
Mennyiben módosult a könyvvizsgálói jelentés?
A jelentés struktúráját tekintve a feje tetejére állt. A jelentés végéről a jelentés első bekezdésébe került a talán legfontosabb ítéletet megfogalmazó „vélemény” szakasz, miszerint a beszámoló valós képet tükröz-e vagy sem. Ennek oka a fő mondanivaló kiemelése. A „vélemény” szakaszt egy új elem, a „vélemény alapja” követi, melyben bemutatásra kerül, hogy a „vélemény” megadását milyen szabályrendszerek által végzett eljárások és etikai szabályok alapozzák meg.
A jelentés továbbra is tartalmazza a vezetőség és a könyvvizsgáló felelősségével kapcsolatos közzétételeket, viszont sokkal részletesebben kifejtve, hogy a könyvvizsgálói jelentés olvasói jobban megértsék, mit várhatnak el a könyvvizsgálattól.
Sokkal hangsúlyosabban bemutatásra kerülnek a következők:
• A függetlenség deklarálása a jelentésben.
• A vezetés vállalkozás folytatásával kapcsolatos felelősségének bemutatása. Eszerint a vezetés felelős a társaság vállalkozás folyatására vonatkozó képességének felmérésével és az ezzel kapcsolatos közzétételek helyességével kapcsolatban.
• A könyvvizsgáló vállalkozás folytatásával kapcsolatos felelőssége elsősorban abban merül ki, hogy ismerje meg az ezzel kapcsolatos vezetői felméréseket és feltételezéseket. Végezzen ezekre vizsgálati eljárásokat, és győződjön meg róla, hogy megfelelőek a közzétételek. Mindezek függvényében pedig készítse el a jelentését.
• Nyilatkozat arról, hogy a csalás feltárásának kockázata magas.
A „kulcsfontosságú könyvvizsgálói kérdések” című bekezdés a legjelentősebbnek ítélt könyvvizsgálati területek, az azokkal kapcsolatban végzett könyvvizsgálati eljárások és a következtetések bemutatására szolgál. Ez a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálata esetén kötelező, a többieknél opcionális.