A 2022-es adócsomag legfontosabb elemei
Tavasszal, több lépésben és több javaslatban terjesztette be az Országgyűlésnek a magyar kormány a 2022-es adómódosítási terveit. Az április végén elfogadott törvényjavaslat bevezeti a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentességét, a 2022-es költségvetési törvény jövőre megszünteti a szakképzési hozzájárulást, az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény pedig szinte az összes adónemben változásokat hoz. Összeállításunkban a legfontosabb módosításokat emeljük ki, különös tekintettel a számviteli és a könyvvizsgálatot érintő újdonságokra.
JÖVEDELEMADÓK
Személyi jövedelemadó
Jövőre egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályai. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettség is leegyszerűsödik.
Kriptoeszközök adózása
A személyi jövedelemadót érintő egyik legnagyobb újdonság, hogy jövő évtől külön szabályok vonatkoznak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózására. A 2022-es adócsomag gyakorlatilag leegyszerűsíti a kriptoeszközök adózását, ezáltal a korábbi összesen 26,5%-os adóteher 15%-ra csökken majd.
Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás
A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15%-ra csökken.
A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől összesen két százalékponttal csökkennek. Ennek részeként a szakképzési hozzájárulás (1,5%) megszűnik.
Társasági adó
A társasági adóban átültetésre kerül az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazó EU irányelvnek az úgynevezett fordított hibrid vállalkozásokra vonatkozó része. Ezzel teljessé válik az irányelv implementációja.
A módosítás szerint belföldi illetőségű adóalanynak minősül az a magyar bejegyzésű vagy székhelyű hibrid gazdálkodó szervezet is, amely olyan külföldi adózók többségi tulajdonában van, amelyek állama adóalanynak tekinti a hibrid gazdálkodó szervezetet. Az így meghatározott belföldi adóalanyok körébe nem tartozik bele az a befektetési alap, illetve forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik. A hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.
Bevezetésre kerülnek továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezések.
EGYES ÁGAZATI ADÓK
Energiaellátók jövedelemadója
A gazdaság újraindítását segítendő a módosítás bevezeti a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába is, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak történő juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
Pénzügyi szervezetek különadója
Megszűnik a kockázatitőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.
FORGALMI ADÓK
Általános forgalmi adó
A 2022-es adócsomag jogharmonizációs céllal megteremti a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét. A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jén hatályba lépett, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok ugyanis szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel regisztrációt ezen tagállamban. Hasonlóan egyszerűsödik a 150 euró alatti import küldemények utáni áfa megfizetése is. Ezek a szabályok egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások számára, ugyanakkor ellenőrzési szempontból nehezebb helyzetet eredményeznek az adóhatóságoknak. A módosítás célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.
A 2022-es adócsomag jogharmonizációs céllal azonos feltételeket teremt áfa és jövedéki adó tekintetében az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében történő tagállami fegyveres erők általi termékbeszerzés, termékimport és szolgáltatás-igénybevétel kapcsán a fegyveres erőknek a NATO közös védelmi erőfeszítése keretében történő beszerzéseivel.
Az általános forgalmi adóalany külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. E kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi a követendő eljárást is arra az esetre, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik. Az adóhatóság hat hónapon belül dönt a kérelemről.
A módosítás hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott, az adóalap csökkentés végrehajtását kizáró alábbi feltételeket:
• a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt;
• adószáma törölve volt ekkor;
• az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;
• az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott a vevőre vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről.
Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében megilleti viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.
Jövedéki adó
A jövedéki módosítások elsősorban az új horizontális jövedéki – 2020/262 (EU) – irányelv hazai belső jogba történő átültetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását célozzák. A változások elsősorban a tagállamközi adózott termékszállítások elektronikus okmányolási rendszer alá történő bevonását és a jövedéki termékek exportjára és importjára vonatkozó vám- és jövedéki szabályok összehangolását érintik. A jogharmonizációs kötelezettségből eredő végrehajtási feladatok elvégzésének határideje 2021. december 31., a hatálybalépés 2023. február 13.
A jövedéki szabályok területi hatályát megállapító rendelkezések a Brexit szerződésben foglaltakkal összhangban módosulnak.
Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén megszűnik az adóügyi képviselő megbízására vonatkozó kötelezettség, a csomagküldő kereskedelem a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele esetén is végezhetővé válik.
ILLETÉKEK
Az illetéktörvény módosítását az esetleges nem rendeltetésszerű magatartások megakadályozásának szándéka vezérelte. Ezért az illetéktörvénymódosítás érinti a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.
A módosítás révén az állami adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely okból visszafizeti vagy vissza kell azt fizetnie (pl. ha a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja, vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít, és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie). A fentiek –alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt – azokban az ügyletekben alkalmazandóak, amikor az illetékkötelezettség (jellemzően a CSOK-kal való lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezés hatálybalépését (azaz a törvény kihirdetését követő 31. napot) követi.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetében két mérlegkészítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai és összes eszköze értékét növelni kell, ha a társaság vagyoni betétjét eladják. A korábbi szabályok szerint egy újonnan alakult cég az időközben szerzett ingatlan ellenére nem minősülhetett ingatlannal rendelkező társaságnak, holott a főkönyvben már megtalálható volt az ingatlan (lezárt beszámolóban még nem szerepelt az ingatlan).
ADÓIGAZGATÁS
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. Az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.
A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a 2022-es adócsomag pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat, meghatározva a kerekítés módszertanát. Fontos tudni, hogy ezek a kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat tekintetében is, és a kerekítésre ugyanolyan módon kerül sor az adóhatóság és az adózó késedelme esetén is.
SZÁMVITEL
A 2022-es adócsomag az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ennek elkerülése érdekében lehetőség lesz arra, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.
A törvénymódosítás a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról.
Emellett életbe lép több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezés. Ilyen többek között:
• a bekerülési (beszerzési) érték tartalmára,
• a know-how szellemi terméken belüli átsorolására,
• a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítására, valamint
• az opciós díj aktiválási szabályának pontosítására vonatkozó javaslat.
KÖNYVVIZSGÁLAT
A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a 2022-es adócsomag törvényi szinten rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának a lehetőségéről.
A hatályos rendelkezések indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Könyvvizsgálói Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A módosítás az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal. Emellett rendelkezik a kamarai küldöttgyűlés és a kamarai választások elektronikus lebonyolítási lehetőségéről is.
NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor. Az irányelv szabályai megfelelően átültetésre kerültek, ugyanakkor a maradéktalan megfeleléshez kisebb technikai pontosítások szükségesek. Egyéb módosítások az OECD pénzügyi számlainformációk cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderdjeinek további átvételét, valamint szövegpontosításokat tartalmaznak.
A 2022-es adócsomag jelentős adóváltozásokat hoz, amelyek érintik a legtöbb adózót. Amennyiben kérdése merülne fel a változásokkal kapcsolatban, forduljon bizalommal a HLB Magyarország munkatársaihoz, akik készséggel támogatják Önt tanácsadóként!
